Rájöttem az igazságra.

Fogalmam sincs, ki vagyok. Nem tudom, mit akarok. Nem tudom, merre tovább. Azt sem tudom, jelenleg hol vagyok és mit csinálok.

Végignézek az életemen és azt látom, hogy mindig olyan voltam, amilyen az aktuális környezetem. Kiválóan tudok alkalmazkodni és meg is teszem, mert nem akarok egyedül lenni.

De mégis, milyen ember vagyok? Tisztában vagyok a tulajdonságaimmal, de most nem is erről beszélek. Vannak vágyaim, álmaim, de azok is mindig úgy változnak, ahogy az éppen körülöttem lévő dolgok is változnak.:(

Sosem voltam elégedett azzal, amit éppen elértem. Mindig mást akarok, mint ami van.

A saját zsákutcámban topogok.

Képtelen vagyok önálló egyéniség lenni. Mindig tartozni akarok valahová.

Félek lebontani a magam köré húzott falakat, mert tartok attól, ami mögötte van. Mindent bezártam oda, egymás hegyén-hátán a dolgaim, iszonyat por és mocsok lehet ott...

Ezzel a bloggal is magamon akartam segíteni, de már totál más irányba kalandozott el a dolog.

Szörnyű vagyok.